1 Corinthians 3
1 Én sem szólhattam hát hozzátok, testvérek, mint lelkiekhez, hanem mint érzékiekhez, mint a Krisztusban gyermekekhez.
2 Tejjel tápláltalak titeket s nem vastagétellel. Mert ti ezt még nem tudtátok volna megemészteni. Sőt most sem tudnátok.
3 Ti még mindig érzékiek vagytok. Irigységtek, versengéstek nem arra vall-e, hogy érzékiek vagytok s gyarló embermódra éltek.
4 Vagy nem gyarlóság-e az, ha az egyik így szól: Én a Pálé vagyok, a másik meg: Én az Apollószé.
5 Hát ki az a Pál és ki az az Apollósz? Szolgák, akik hitre bírtak, még pedig mindenik az Úr adta tehetsége szerint.
6 Én plántáltam, Apollósz öntözött, de az áldást Isten adta.
7 Azért sem nem a plántáló, sem nem az öntöző, csak az áldásadó isten a valaki.
8 Egyébként plántáló avagy öntöző egyre megy; egyik, mint a másik, munkája szerint kapja meg jutalmát.
9 Mi Isten munkatársai, ti viszont az Isten szántófölde, Isten épülete vagytok.
10 Én, Istentől nyert kegyelmemnél fogva, mint bölcs építőmester alapot vetettem, más meg arra. épít. De ki-ki vigyázzon, mimódon épít rá.
11 Más alapot azonkívül, amely megvettetett s ez a Jézus Krisztus, nem vethet senkisem.
12 Hogy aztán mit épít arra, aranyat, ezüstöt, drágakövet, vagy fát, szénát, szalmát-e,
13 az majd kinek, kinek a munkáján látszik meg. Kideríti az Úr napja, mert az tűzben jő el s a tűzpróba megmutatja, kinek milyen a munkája.
14 Akinek az építménye a próbát kiállja, jutalmát megkapja,
15 akinek munkája porrá ég, mint a káros ember, megmenekül ugyan, de csak úgy tűzön át.
16 Nem tudjátok-e, hogy ti az Istennek temploma vagytok s az Istennek lelke lakozik bennetek?
17 Aki az Isten templomát megrontja, azt az Isten is megrontja, mert az Isten temploma szent, s ti az vagytok.
18 Ne ámítsa magát senki. Aki magát közületek bölcsnek tartja e világon, legyen bolond, hogy bölccsé lehessen.
19 Mert e világ bőlcsesége bolondság Istennél. Meg van írva: Ő meg fogja a bölcseket ravaszságukban.
20 S szintúgy: Az Úr ismeri a bölcsek hívságos gondolatait.
21 Azért senki se dicsekedjék emberekkel. Minden a tiétek.
22 Tiétek Pál, Apollósz, Kéfás, tiétek a világ, az élet és halál, tiétek a jelen, tiétek a jövő; minden a tiétek.
23 Ti viszont a Krisztusé vagytok. A Krisztus pedig Istené.